Óegyiptom művészete         I  TÖRTÉNELEM   Az ókori Egyiptom öt fő korszakra tagolódik. A dinasztiákat megelőző korban, az i.e. IV. évezred végéig a területszerző törzsi háborúkból két királyság emelkedett ki, az úgynevezett Két Ország: Alsó- és Felső-Egyiptom.   1.      Archaikus kor: I. és a II. dinasztia uralkodásának ideje. Az I. dinasztiát alapító legendás fáraó, Menész egyesítette a két királyságot.   2.      Óbirodalom kora: az i.e. III. évezred következő öt évszázada, (2700-2200) a III-IV. dinasztia, és a legjelentősebb IV. dinasztia: Kheopsz, Kheprén, Mükeriosz uralkodása alatt élte Egyiptom első fénykorát. A kormányzás és a kultúra központja Memphisz, az akkori főváros. Az V. dinasztia idején megindult a hanyatlás lassú folyamata, amely az évezred végén bomláshoz vezetett. Az átmeneti kor súlyos válsága után következett a középbirodalom kora. Emlékek: szakkari és gizehi piramisegyüttesek.   3.      Középbirodalom kora: az újraegyesítéssel kezdődik a XII. dinasztia bukásáig. Ekkor Théba a főváros. A középbirodalmat egy Kis-Ázsia felől lehúzódó lovas, nomád nép, a hikszoszok döntik meg, akik több mint két évszázadon át az uralmuk alatt tartják Egyiptomot. Fontos építészeti emlékek: beni-hasszáni sziklasírok, és Kahun városának maradványai.   4.      Újbirodalom kora: az idegen hódítok kiűzése után az i.e. II. évezred második fele, a XVIII-XX. dinasztia uralkodása. Egyiptom ekkor éri el legnagyobb területi kiterjedését, a művészet újból felvirágzik. A XX. dinasztia utolsó uralkodói gyengítik a birodalmat. Emlékek: terasztemplom Deir el-Bahariban, a luxori Amon templom, a karnaki Amon templom, a thébai Ramasszeum, és Abu Szimbelben II. Ramszesz sziklatemploma.   5.      Késői birodalom kora: az i.e. I. évezred a szétbomláshoz vezető belső harcok, és a részleges egyesítésért vívott küzdelmek szűnni nem akaró sorozata. Az erejét vesztett birodalom a hódítók martaléka lett. Az i.e. VII. sz. közepén asszírok foglalták el, majd száz évvel később a perzsák, i.e. 332-ben pedig Nagy Sándor hellenisztikus birodalmába olvadt bele. Ekkor következik a Ptolemaiosz-kor (nevét az uralkodócsaládról kapta), amely lezárja Egyiptom önálló történelmi évezredeit, majd i.e. 30-tól római provincia lesz. Fontosabb építészeti emlékek: edfui Hórusz templom.       D  ÉPÍTÉSZET, MŰVÉSZET, KULTÚRA   i.e. 3. évezred kezdetén 365 napos naptárrendszer ünnepélyes írás: hieroglif; hétköznapi: hieratikus » démotikus írás ábrázolás: a legjellemzőbb nézeteket egyesítő, síkszerű ábrázolásban a nagy felületek törvénye érvényesül egyiptomi építészet legfontosabb emlékei: templomok, sírépítmények, paloták, lakóházak, pülonok, dromoszok, barlang-templomok, halotti-templomok, masztabák, piramisok   q  Piramisok   az egyiptomiak az Ó- és Középbirodalomban királyaikat piramisokba temetik, elsőként Dzsószert (i.e. 2600 körül). Az Újbirodalomban (i.e. 155-1070) nem emelnek több piramist eleinte sziklatömbökből, később vályogtéglából készültek legnagyobb közülük a 137 méter magas, és oldalait tekintve eredetileg 230,38 méter gizai Kheopsz-piramis az építéshez rendelkezésre álló segédeszközök rendkívül primitívek: dioritkalapácsok (diorit: kristályos-szemcsés szerkezetű, szürkés, kemény kőzet), rézfűrészek és -balták, kvarcból készült csiszoló kövek a faragott köveket az áradásos hónapokban vízi úton vitték a kőfejtőből az építkezés helyére, az utolsó szakaszon pedig faszánokon szállították. Gurítólejtőkön és faállványokon keresztül jutnak az átlagban 50 mázsa súlyú tömbök a rendeltetési helyükre. Ezeket a tömböket olyan pontosan munkálják meg, hogy a köztük lévő hézagok nem haladják meg a 0,5 millimétert. A piramis közelében halotti templomot emelnek, ahol a fáraó kultuszát ápolják. További templomokat a fáraó által különösen tisztelt isteneknek szentelnek. A szarkofágot — benne a király földi maradványaival — a Níluson, a városból a piramis közelébe, majd onnan egy külön erre a célra kialakított úton át a sírhely belsejébe szállítják. E munkákat nem rabszolgák végzik, hanem szabad egyiptomiak, akik a Nílus áradása és aszály idején nem tudnak dolgozni a földeken. A nép mindezt a királyért teszi, aki mint a mindenség urának megtestesítője, a túlvilágról is jótékonyan befolyásolja a földi létet. Az isteni király korlátlan hatalma nemcsak az ország rendjét garantálja, hanem a kozmosz harmóniáját is. A piramis az ég mása, szigorú geometriai szempontok alapján épül. Az "aranymetszés", a "bűvös négyzet" és a "szent háromszög" technikáját alkalmazzák. A méreteknél olyan mágikus számok játszanak szerepet, mint a három és a négy, mert mindkettő a tökéletességet szimbolizálja. Az egyiptomiak hisznek a túlvilági öröklétben: a fáraó nappal a napcsónakon, éjszaka a holdcsónakon megy az égbe. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a teste, és mindaz, amire az élethez szüksége van, megmaradjon. Élelmet és italt, eszközöket, ékszereket és szolgákat adnak mellé a sírba — később ezeket csak ábrázolják. A Királyok Völgyében található, s egyben a legnagyobb piramis I. Széthi fáraóé, aki egyébként II. Ramszesznek, a nagy építőnek az apja.   N  Ramesszeum   ·         II. Ramszesz halotti temploma a Nílus bal partján emelkedik, Théba nyugati oldalán. Az udvarait ékesítő falak nagyrészt elpusztultak. Erősen romos a hüposztül csarnok is, csupán az előcsarnok maradt meg, s jól kivehetők az oszlopsorok, az Ozirisz pillérek és a gigantikus méretű pülon maradványai is. A szicíliai Diodórosz történetíró "Oszümandiasz sírjának" nevezte a templomot, átformálva II. Ramszesz egyik trónnevét (Uszermaatré vagy Uszimaré).   M  Szobrászat   anyaguk: a fáraószobrok általában nemes kőzetből, dioritból, gránitból, márványból, az alárendelt személyeké mészkőből, homokkőből, agyagból, fából készült idealizálás: az arcok eszményítése architektonikus felépítés, éles körvonal szimmetria legnagyobb felület törvénye frontalítás nincs perspektíva   A  Festészet   ·         a szobrászatra is jellemző ábrázolási törvények használata ·         szalagszerű kompozíciók egymás mögötti elhelyezkedés (egymás fölötti elhelyezkedéssel ábrázolták) térbeli mélység hiánya takarás   g  Irodalom   ·         vallási: Halottak könyve ·         nevelő: Bölcseleti költészet ·         szórakoztató: A paraszt panaszai