745-718 XXIII. dinasztia Petubaszt (a dinasztia megalapítója) Utána: V. Sesonk, III. Oszorkon, III. Takelot, Amónrut, IV. Oszorkon 745-718 XXIV. dinasztia Bakenrinef, Tefnakhte. Egyiptomot elfoglalják az etiópok. Késői kor i e. 712-332 Az etióp uralom után Egyiptomot megtámadták az asszírok. 670-663: Asszír uralom. Pszammetik fáraó helyreállította az ország egységét. Napata végleg elszakadt Egyiptomtól. A XXVI. dinasztia idején jólét köszöntött be. I. e. 525-ben Egyiptom az Akhaimenida Birodalom provinciájává vált. Az utolsó egyiptomi királyságban a XXX. dinasztia uralkodott.I.e. 343-ban Artaxerxész perzsa király meghódította Egyiptomot. Egyiptom fokozatos fejlődését az asszírok támadása szakítja meg. Nakó csatornát épít a Nílus és a Vörös-tenger között. Az ún. “szaiszi reneszánsz”. A gazdasági és kulturális fellendülést megszakítja a perzsák támadása. Egyiptomot meghódítják a perzsák (525). A perzsa királyok egyiptomi fáraókként uralkodtak. A marathóni csata után Egyiptom lezárja a perzsa fennhatóságot. Dareiosz csatornát építtet a Vörös-tenger és a Nílus között.449 után Hérodotosz beutazza Egyiptomot. Nekhtanebof templomot építtet Pilakban. Egyiptom története a kései időkben kissé Elő-Ázsiáéhoz hasonlított, mert külső erők, a peremterületek népei: a líbiaiak, az etiópok - és távoli idegenek is, mint az asszírok és a perzsák - vették át az ország életének irányítását a meddővé vált belső tényezőktől. A 26. dinasztia korában, a Delta nyugati oldalán épült Szaisz uralkodóinak idején, utoljára fellángolt Egyiptom "nemzeti érzése", a 7, és a 6. sz. fordulójára eső fél évszázadra az ország átmenetileg visszanyerte függetlenségét. Az építészet arculata látszólag mit sem változott a korban, mégis mit erősebbé lett az az archaizáló jelleg, amely már a restauráció korára végét is jellemezte. Elsősorban a 18. dinasztia korának emlékeit tartották nagy becsben, ezeket újjáépítették és másolták is. Karnak: Taharka oszlopai, Medinet-Habu: III. Thotmesz templomának továbbépítése. Théba: sírok. XXVI: dinasztia ie.663-525 I. Pszammtek (az asszírok legyőzője, a dinasztia megalapítója), Nekó (609-593), II. Pszammtek, Vahjebré, II. Ahmósze, III. Pszammtek XXVII. dinasztia ie. 525-404 XXVIII.-XXIX. dinasztia ie.404-378 Négy jelentéktelen uralkodó perzsa fennhatóság alatt. XXV. dinasztia i. e. 712-ó57 Főbb uralkodók: Sabaka (a dinasztia megalapítója) Núbiában és Thébábanm, Kasta, Piankhi Núbiában és egész Egyiptomban Sabaka, Taharka, Tanutamón. XXVI. dinasztia i. e . 664-525 Főbb uralkodók: I. Pszammetik, I.Nehhaó-II. Nehhaó, Apriész, Amaszisz, III. Pszammetik XXVII. (perzsa) dinasztia i. e . 525-405 Főbb uralkodók: Kambüszész, I. Dareiosz, I. Xerxész, I. Artaxerxész II. Dareiosz XXVIII. dinasztia i. e . 405-399 XXIX. dinasztia i. e . 399-380 XXX. dinasztia ie . 378-332 Főbb uralkodók: Nekhtanebof (a dinasztia megalapítója), I-II.Tektanebo, Zeho, II. Nekhtanebof, utána 341-től ismét perzsa királyok. Második perzsa megszállás i. e . 343-332 Makedón uralom ie.332-30 Nagy Sándor meghódítja Egyiptomot (332) és egyiptomi trónra lép. Halála után fia nevében makedón hadvezére, I.Ptolemaiosz uralkodik (323-325), aztán királlyá kiáltatta ki magát, és megalapította a Ptolemaiosz dinasztiát. 332: Alexandria megalapítása. Az első Ptolemaioszok korára Egyiptom az ókorban utoljára, nagyhatalommá válik, és fellendül kulturális és gazdasági élet. A hellenisztikus kultúra felvirágzása az egyiptomi hagyományok erőteljes befolyásával. Templomok és paloták építése, főképp Alexandriában (Múszeion, Bibliothéké, Serapeum stb.). Az első két Ptolemaiosz korában Szósztratosz felépíti a világítótornyot Pharosz szigetén, a hetedik világcsodát. Görög-római kor i. e. 332-i. sz. 395 I. e. 332-ben Nagy Sándor elfoglalta egész Egyiptomot. Halála után Ptolemaiosz makedón hadvezér és Egyiptom helytartója fáraónak nyilváníttatta magát, és I. Ptolemaiosz Szótér néven uralkodott. I. e. 163-ban a rómaiak kezdték kiterjeszteni befolyásukat Egyiptomra. Ie. 48-ban Julius Caesar partra szállt Alexandriában, hogy megvédje VIII. Kleopátrát, akit fivére, XIII. Ptolemaiosz Philopator megfosztott a tróntól. I. e. 31-ben Octavianus (a későbbi Augustus császár) Egyiptomba hajózott hadseregével, hogy legyőzze Marcus Antoniust, aki Kleopátra szeretője volt, és akit a római szenátus a birodalom ellenségének bélyegzett. Az actiumi csatában Octavianus legyőzte Marcus Antoniust és elfoglalta Alexandrriát. Egyiptom a Római Birodalom provinciája lett. Iu. 395-ben beolvasztották a Kelet-Római Birodalomba. Egyiptom az i. e. 4. sz. folyamán a világhódító Nagy Sándor birodalmának részévé lett. A keleti és a nyugati művelődés eredményeinek találkozópontján, a Deltában új főváros épült, Alexandria. A hellenisztikus uralkodók, a Ptolemaioszok, beleilleszkedtek a keleti despotikus államvezetés rendszerébe, s követve Nagy Sándor politikai elveit, ügyes diplomáciai érzékkel a helyi művelődés eredményeit is tiszteletben tartották. Ha az ország önállósága meg is szűnt, jelentősége és szerepe szinte megnövekedett az ókori történelem vígjátékában, anyagi és szellemi vonatkozásban egyaránt: amint az ország Róma táplálójává, gabonaraktárává, különlegesen kezelt provinciájává lett, egészen a birodalom bukásáig, úgy lett a hellenisztikus Alexandria a Földközi-tenger világának egyik szellemi éléstárává. A kort sajátságos keverékművészet jellemezte, valódi görög és római épületek mellett az egyiptomi formavilágban fogant templomok sora emelkedett a Deltától kezdve Abu Simbelig. Új építészeti feladatkör is kialakult a misztériumvallások igényeinek kielégítésére, Isis, Sarapis szentélyei, a sziklasírok új fajtái, a katakombák előképül szolgáltak a nyugati építészet számára. Edfu: Hórusz-templom. Philae: Isis-szentélykerület. Alexandria: Sarapeum, katakombák. Makedón-dinasztia ie. 332-304 1. e. Fontosabb uralkodók: III. Nagy Sándor Philipposz Arkhideosz, IV. Nagy Sándor Ptolemaiosz dinasztia i. e .304-30 Ptolemaiosz dinasztia ie.305-30 Ptolemaiosz (Szótér; 305-285), II. Ptolemaiosz (Philadephosz 285-246), III. Ptolemaiosz, Euergedész (246-221), IV. Ptolemaiosz Philopator (221-203), V. Ptolemaiosz Epiphaész (203-181), VI. Ptolemaiosz Philomédor (181-145), VII. Ptolemalosz, II. Eueretész (145-116), VIII. Ptolemaiosz II. Szótér (116-108 és 98-80), IX. Ptolemaiosz, I. Alexandrosz (108-88) X. Ptolemaiosz II. Alexandrosz (80), XI. Ptolemaiosz Aulétész (80-51), XII. Ptolemaiosz és Kleopátra (51-48), XIII. Ptolemaiosz és Kleopátra (47-44), XIV. Ptolemaiosz, Kaiszarión (44-30). ie. 30-iu.395 Római uralom A rómaiak elleni alexandriai felkelés alatt, 47-ben, Caesar leromboltatja a Pharosz szigeti világítótornyot ie. 30-i.sz. 395 I. e. 30-ban Egyiptom római tartománnyá válik. 41-65 - a Pharosz szigeti világítótorony kijavítása A római császárok az egyiptomi királyok utódaiként uralkodnak . 395-640 Bizánci uralom Miután a Római Birodalmat felosztották keleti és nyugati részre (395), Egyiptom a Bizáncban (Konstantinápolyban, a mai Istambulban) lévő keletrómai császárok hatalma alá kerül. A IV. század elejétől kezdve végbemegy a "pogány templomok" és más épületek rendszeres lerombolása, főképp Alexandriában. 640 - Arab korszak Egyiptomot meghódítják az arabok 658-750 Omajjádok dinasztiája 750-868 Abbászida dinasztia 868-905 Tulunida dinasztia 909-935 Ihszinida dinasztia 963-1171 Fatimida dinasztia 1171-1250 Ejjubida dinasztia Kairó megalapítása, felépítése az első főváros, Mennofer romjaira. Ebből a romból hordják az építőanyagot. 1250-1517 A bahrén és cserkesz Mamelukok dinasztiái 1326- egy földrengés alkalmával megsemmisül a Pharosz szigeti világítótorony maradványait. Török uralom 1517-1914 A török szultánok helytartókat neveztek ki, hogy itt kormányozzanak.. 1798-1799 Napóleon Egyiptomban 1805 Mohamed Ali török dinasztiát alapít, mely a formális török fennhatóság alatt uralkodik. 1798-1801 A Napóleon-hadjáratokban részvett tudományos bizottság megveti a modern egyiptológia alapjait. 1799 A roseitte-tábla megtalálása 1815-1821 Belzoni Egyiptomban. 1822 Champollin megfejti a hieroglif írást. 1828-1829 Champollin egyiptomi látogatása. 1843-1845 Lepsius expedíciója 1850 Mariette Egyiptomba megy 1880-1935 Petrie megkezdi egyiptomi ásatásait. 1881 E. Brugsch megtalálja 40 király múmiáját, köztük II. Ramszeszét. 1902 Borchart megkezdi az Abu Sinbeli piramisok átvizsgálását. 1914-1922 Brit védnökségi terület 1917-1922 Carter kutatása Thutankhamon után; 1922-ben találja meg. 1922-1953 Egyiptomi királyság 1953-1958 Egyiptomi Köztársaság 1952-1954 Góném felfedezi Szehemet piramisát Saqqara mellett. 1958 Egyiptomi Arab Köztársaság 1962 Az új aswani gát körzetében megkezdődnek az óegyiptomi műemlékek megmentésére irányuló munkálatok.