Egyiptom és Előázsia népei, államai Egyiptom története azzal kezdődik, hogy a felső-egyiptomi Sólyomnemzetség vezetője, Aha Ménész i.e. 2955-ben meghódítja Alsó-Egyiptomot, és ezzel létrehozza az egységes egyiptomi államot. Egyiptom és Előázsia népei, államai Mezopotámia mellett a másik nagy folyam menti civilizáció Egyiptom. A Nílus völgye kiválóan alkalmas az öntözéses gazdálkodásra, ezért öntözőcsatornákat építettek. Mezopotámia és Egyiptom közé szorult kis államok közül kettőnek világtörténelmi szerepe van: a föníciaiaknak az írásuk, a zsidóknak a vallásuk révén. Fontos iparcikkekből azonban behozatalra szorul. Területe védhetőbb, mint Mezopotámia területe, ezért nem jellemző a gyakori uralomváltás.   Óbirodalom. Egyiptom története azzal kezdődik, hogy a felső-egyiptomi Sólyomnemzetség vezetője, Aha Ménész i.e. 2955-ben meghódítja Alsó-Egyiptomot, és ezzel létrehozza az egységes egyiptomi államot. Egyiptomban nagy mennyiségű gabonát, gyümölcsöt és zöldséget termeltek, és jelentős volt az állattartás is. Az iparban a kőfeldolgozás, papirusz, agyag és ékszergyártás volt jellemző. A gazdasági életet a fáraó irányította, az ő raktáraiban tárolták a parasztok által beszolgáltatott gabonát, nyersanyagokat. Innen élelmezték az udvarban dolgozó kézműveseket, bányákban és építkezéseken dolgozókat. Ahhoz, hogy a parasztok termény és munkaszolgáltatásaival bármikor rendelkezhessenek, bármikor kivezényelhessék őket csatornák vagy piramisok építésére, bányákba vagy háborúba, állami közigazgatású telepekre költöztették őket.   Társadalom:   - fáraó - uralkodó osztály (írnokok, papok) - közrendűek (parasztok, iparosok) - rabszolgák   Közrendűek: a parasztok, iparosok nagy elnyomása megmozdulásokhoz vezetett az uralkodó osztállyal szemben, amely végül az óbirodalom bukásához vezetett.     Középbirodalom. Az Egyiptomi államot az anarchiából Théba uralkodói ragadták ki, és létrehozták a középbirodalmat. Az ipar fejlődik, a közrendűek földterületei nőnek. A középbirodalmat a hikszoszok rohama döntötte meg, akik lovas harci kocsikkal támadták meg Egyiptomot.   Újbirodalom. A hikszoszokat a thébai uralkodók űzték ki, akik megalapítják az Újbirodalmat. Egyiptom világhatalommá válik. Gazdasági fejlődés felgyorsul, megjelenik az eke, a gémeskútszerű vízemelő szerkezet, a ló használata vontatásra, a juh, a teve. Az építészetben téglát használnak, a kereskedelemben ezüstpénzt. Később Egyiptom meggyengül, hódító hatalmak céltáblája lesz.       A föníciaiak és a zsidók, a Mezopotámia és Egyiptom között élő népek     Föníciaiak: kereskedelemmel, földműveléssel, kézművességgel és hajóépítéssel foglalkoztak. Ezeket az iparágakat nagyon magas szinten űzték. A tengeri kereskedelem urai voltak, nagy távolságokat is áthidaltak. A hangjelölő is írást ők alkották meg.   Zsidók: Palesztina területén éltek. I.e. 1000 körül Saul Dávid király, és Bölcs Salamon alapítja. Később kettészakad Izraelre és Júdeára. Izraelt Asszíria, Júdeát pedig Babilónia foglalja el. A zsidó vallás az egyistenhitről lett később híres.   Asszíria. A vasgyártásuk fejlett, ezért a fegyvereik, kovácsműhelyeik, harcászati, közlekedési és mezőgazdasági eszközeik jobbak voltak a többi nép eszközeinél. Asszíria az ókor legfélelmetesebb katonaállama volt. Az asszír seregek tetőtől talpig vasba öltözve legázoltak minden ellenállást, így a Kaukázustól Egyiptomig terjedt ki a hatalmuk. A környező nagyhatalmak fellázadtak, és megsemmisítő vereséget mértek Asszíriára.   Perzsia. Hatalmas hadsereggel rendelkeztek, a hatalom az ő kezükbe került. A birodalmat húsz szatrapiára osztotta, amely élén a szatrapák álltak. Dareiosz király hatalmas összeget halmozott fel az adókból. Jó úthálózatot építettek ki, pl. a területükön egy 2400 kilométeres út is megtalálható.